asszem depressziós vagyok.bár ez nagyjából elég orbitális hülyeség, mégsem tudom mivel magyarázni a kedvetlenséget és az életem unalmát. érzelmileg és gyötrődöm és már kéthewt az egetm kölében sem voltam.szarul vagyok. ez van.

a kávé sosem elég, mert aludni nem tudok, és kettőnek nincs köze egymáshoz. mintha valahol az egyértelmű és a bizonytalan sík között mozognék, valahol egy alkonyzónában. ha fel bírok kelni akkor is csak vegetálok. néha már úgy érzm, ha megiszom az előttem lévő kávét akkor talán sose kelek fel többé. a főzés meg nyugtat. node nem főzhetek mindig.  ha pedig beledugom a fejem a monitorba, az kikapcsol,de megoldásra tulajdonképpen egyik sem vezet. kicsit halódom és nem tudom mi hiányzik, ahhoz, hogy visszazökkennyek a mókuskerékbe ami amúgy sem túl vonzó, de muszály, mert érzem,hogy nem helyes amit csinálok.

 hiányzik a Főnök, nem mintha kevesebbet találkozhatnék Vele, és ne baszna le azért mert ilyen a lelki állapotom, mert a helyében én is ezt tenném, de tudat megnyugtat, ha közelemben van és együtt utálhatjuk a kibaszott világot.

most nem vagyok pozitív, bár igyekszem az esetek nagyhányadában kicsavarni magamból valami hasonlót.

hiányzik a Pitypang is, mert rég találkoztunk és, mert hiányzik. nagyon.

hiányzik Ádám, mert néha rátámaszkodnék és Ő leglább mindig pozitív és sokszor érthetlenűl beszél, de még ha nem is úgy gondolta, én meg látom megoldásthoz vezető utat a szavainak erdejében.

hiányzik Ő is, igen a Tigris Liliom is. mert jó vele, és mert úgy szeret ahogy már régóta vágytam. búrkot húzúnk maguk köré és senki nem szólhat bel,mert olankor csak mi vagyok és a világ minden egyes apró részlet észrevétlen tova suhan, de sajnos ez csak menekülés és nem megoldás a mostani állapotomra. sajnos jobban csábít, mint kimászni a gödörből, pedig igazán akkor lehet ne jó, hanem menekülné hozzá csupán meg pihennék nála és folytassam onnan ahonna abba hagytam.

hiányzik édesanyám, mert elveszettnek érzem magam és mert...ezt nem túdom túl ragozni, hiányzik mert Ő az én anyukám, azhiszem ezt bárki megértheti.

Ők most a legjobban, de mindnnyiótokra sokat gondolok, mert barátaim, én szeretet lény vagyok és a ti szeretetetek tart életben.

senki blogját nem olvasom, mert jó részt magammal vagyok elfoglalva és még a könyvtárba se vagyok képes bemenni. ez van. legyetek jók és vigyázzatok továbbra is magatokra, ha másért nem is, de a kedvemért.

múltkor véletlenül erre a számra tekert a winamp és már nem is emlékeztem arra, hogy meg van, és nemtommiér, de édesanyám jutott eszembe. akkor elmorzsoltam pár csepp könnyet: