Készséges vagy És szép De ha kell, hát megcsúnyulsz Idegenként is Az otthonom vagy Ahogy mohón hozzám nyúlsz Lehetnék hálás ezért Vagy sírhatnék Hogy néha máshoz is jó vagy De ha az öledbe bújok Nem érdekel Az sem, hogy lesz-e holnap
És ha holnap lesz is, Leszel-e benne Te Vagy leszek-e én Nem fáj a kérdés, Hogy van-e igazság A világ legvégén
Szépséges vagy És kész Vágyad nem alszik soha Anyanyelved A testbeszéd Te vagy az éjjel menyasszonya Lehetnél másé talán Vagy mindenkié Az enyém biztosan nem vagy De ha az öledbe bújok Nem érdekel, Az sem, hogy volt-e tegnap
És ha tegnap volt is, Voltál-e benne Te Vagy voltam-e én Nem fáj a kérdés Hogy van-e igazság A világ legvégén
Ha egyetlen óra lenne az élet Az utolsó percét Benned tölteném
már régóta ismerem ezt számot és hallgattam is sokszor. de csak most esett le miről szól...hát elmorzsoltam egy könnyet...nem vonatkoztattam senkire, nem vártam és nem reménykedtem...csak ültem egyedül és hallgattam...
Black-Out - Körúton
Néhány esti fény... A körúton hideg szél tépi az ágakat, Egy üveg hang hozzám ér. Én bízom benne majd, hogy a hajnali fénnyel Jössz, és csendben átkarolsz. Majd halkan Elmondod, hova viszel.
Ref: Várom, hogy eljössz, Itt vagyok rég Megfogom a szárnyadat, Minek fék Veled az úton Ragyog a fény, Én fogom a szárnyad Emelj még!
Néhány halk zörej (ez a kezemről a lánc) A körúton a földre hull... Az arcom hófehér, de szemeimben Te ragyogsz. Én bízom benne majd, hogy a hajnali fény majd hoz... ...és csendben hozzám érsz Majd halkan elmondod hova viszel!
Ne legyen kevesebb a szereped, Mint ahogy kell, és ahogy szereted, Nem kell fődíj Az élet nem jó vagy rossz film.
De ne csak azt add elő, ami vagy Te azt add oda, ami vagy majd Csak ez a két út van. Menj és válassz!
Vedd el, ami csak kell, ami jár Ne mondd el, mi a hibád, ami bánt Rejtsd el úgyis, ha nem a Tiéd Ha szeret is, törd össze a szivét Vagy add át azt, ami neki is jó Legyen más Trójában a faló! Te legyél mindig kint, Vagy legyél mindig bent, Te legyél mindig fent, Vagy legyél mindig lent. De az, ami vagy - csak azt add! Az, ami vagy - csak azt add!
Ne legyen örömöd, ha letöröd, Másnak az örömét, ha leköröz. Ez nem verseny. Nem eszik forrón, se nyersen!
De ne csak azt add elő, ami vagy Te azt add oda, ami vagy majd Csak ez a két út van, nincs több. Menj és válassz!
Vedd el, ami csak kell, ami jár Ne mondd el, mi a hibád, ami bánt Rejtsd el úgyis, ha nem a Tiéd Ha szeret is, törd össze a szivét Vagy add át azt, ami neki is jó Legyen más Trójában a faló! Te legyél mindig kint, Vagy legyél mindig bent, Mert jó és rossz jöhet, De csak az, aki sose hibás, Az vessen Rád követ. Az vesse az elsőt!
Elment. Illetve elmentünk. Ő is más felé meg én is… Hát ennyi volt... Az egész vak rajongással kezdődött, aztán félelmetes tornádóvá változott, a tölcsérben mindig együtt egymással szemben és a villámokat egymás felé irányítva. Ezután következett a titkos, húsba maró, hálátlan szerelem. Miattam történt, miattam lett először hosszan fájdalmas neki és aztán nekem. Régóta tudtam, hogy vége lesz már, de nem akartam és/vagy csak túlkésőn értettem meg, amit Ő annyi ideig mélyen karcolt a márványrózsa bőrébe, egyfolytában a szemem láttára.
Ketten álltunk, egyensúlyoztunk, egy magas cölöp tetején és semmi nem tudott leborítani róla. A baj csak az, hogy hol haragosan ordított, hol szelíden szólt miközben kapaszkodtunk egymásba, de nem figyeltem rá, eltakarta szemem beteges függetlenség gondolata.
Egyszer arra járt egy szekér, elengedett és rázuhant, s az tovább vitte új izgalmas helyek felé. Ekkor vettem csak észre, hogy egyedül már nem tudok egyensúlyozni, és ha nem kapaszkodom húsz körömmel, szörnyethalok. Szálkák hasítják fel a körömágyam és a szemembe minduntalan könny szökik. Keselyűk köröznek felettem, Napot felhők takarják el és szakad az eső, az éjszaka pedig fagyos és áporodott, mint egy kripta.
Eddig is megesett, hogy így volt, de fel sem tűnt, mert arcomat bele fúrtam vastagon hullámzó hajába és nem érdekelt más. Már nem melegít az ölelése sem.
Magatehetetlen függök meztelen, testemen megannyi heg és friss seb, az időjárás vagy épp a dögevők miatt. Védtelennek és elesettnek érzem magam nélküle.
Nem az fáj a legjobban, hogy elhagyott, ha nem a tudat, hogy nem tettem semmit azért, hogy ez ne történjen meg. Annyi ideig hevert a lábaim előtt teljesen meztelenül és én többször léptem át felette, mint ahányszor mellé kuporodtam.
Önző voltam, túlontúl önző. Szembesülni ezzel a ténnyel a legmélyebb undort és utálatot ébresztette fel bennem, magam felé.
Végig ott volt és már szinte egy test voltunk, mint a szinbiónták, nem csak ölelő karjaink tartottak össze, ha nem számtalan kicsi kacs és inda. Lassan vettem észre, hogy a sajátjait lassan visszahúzta, az enyéimet pedig egy rozsdás sarlóval nyeste, tépte le magáról.
Most is mosolyog, ha felém jár, és mesél. Mesél a más világok csodáiról és arról, aki közben a kezét fogja. Közben csak hallgatok, hogy történetei acélkarmai újra és újra belém vájjanak mélyen. Megérdemlem… én is megtettem vele…
Lám kinyílt előtte és befogadta őt, egy új világ. Egy kotta bezárult az asztalán és nyílik egy új. Más dalokat énekel már másoknak, csilingelő nimfa hangján.
Rajongás, mint egy a kezdő akkordok közül, bele íródott a végébe is. Vártam, hogy megérinthessem, hogy hozzábújhassak, csak ha Ő is akarja. Reggelek és esték, ugyanúgy folytak, ahogy eleinte: az első utam a szobájába vezetett, felkelés után és az utolsó is onnan indult lefekvés előtt.
A mi szerencsétlen szerelmünk egy alkonyzónában kezdődött és ott is lett vége. Nem volt senki más sehol körülöttünk csak mi a szűrt fényben, egymás karjaiban.
Az utolsó csók íze a számon, még mindig negédes pihe pillangókat kerget a gyomromba. Sziluettje, mélyen égett bele torzómba, ott ahová utoljára álomra hajtotta fejét mellkasomon. Szívembe lassan gyógyuló, gennyes sebet tépett a Szeged nevű keselyű, mikor elvette Őt tőlem.
Rövid időre a halhatatlanná válás előtti Ozirisz voltam, s Ő volt az én Íziszem, viszont ebben az esetben Ő tépett darabokra és teszi újra és újra… már csak mosolygok közben, mert szeretem és pont emiatt tudnom kell elengednem.
Hamarosan felállok és bekötöm a sebeim. Újra kikelek majd a matéria ragacsos szurkából és tovább lépek. Elhagyom a helyet, melynek utolsó eszköze volt a drága TünTündér, arra hogy ki vessen magából.
Nem hagy maradandó heget majd maga után, csak a felejthetetlen mosolyt és az ápoló, eltakaró gyűrűző hajzuhatag emlékét… és a végtelen szeretetet, amit iránta érzek majd az idők végeztéig (még akkor is ha most egy hálátlan, önző dög is, de lehet,hogy csak én várok sokat...).
All the things she said All the things she said Running through my head Running through my head Running through my head (Running through my head)
All the things she said All the things she said Running through my head Running through my head (Running through my head) This is not enough
I'm in serious shit, I feel totally lost If I'm asking for help it's only because Being with you has opened my eyes Could I ever believe such a perfect surprise?
I keep asking myself, wondering how I keep closing my eyes but I can't block you out Wanna fly to a place where it's just you and me Nobody else so we can be free Nobody else so we can be free
All the things she said All the things she said Running through my head Running through my head Running through my head (Running through my head) All the things she said All the things she said Running through my head Running through my head All the things she said All the things she said (All the things she said) This is not enough Ya Soshla S Uma - Ma! This is not enough All the things she said All the things she said
And I'm all mixed up, feeling cornered and rushed They say it's my fault but I want her so much Wanna fly her away where the sun and rain Come in over my face, wash away all the shame When they stop and stare - don't worry me 'Cause I'm feeling for her what she's feeling for me I can try to pretend, I can try to forget But it's driving me mad, going out of my head
All the things she said All the things she said Running through my head Running through my head Running through my head All the things she said All the things she said Running through my head Running through my head All the things she said All the things she said This is not enough This is not enough All the things she said All the things she said All the things she said All the things she said All the things she said All the things she said All the things she said All the things she said, she said All the things she said All the things she said
Mother looking at me Tell me what do you see? Yes, I've lost my mind
Daddy looking at me Will I ever be free? Have I crossed the line?
All the things she said All the things she said Running through my head Running through my head Running through my head All the things she said All the things she said Running through my head Running through my head All the things she said All the things she said This is not enough This is not enough All the things she said All the things she said All the things she said All the things she said All the things she said All the things she said.
Utolsó kommentek