ki vagyok én?...ki...vagyok...én...ki...vagyok....
valojában,ha a választ szeretnénk megtudni, nem hiszem,hogy ez a helyes kérdés.van-e helyes kérdés?nem tudom,de nem is tudhatok mindent,nem igaz?:P
ha megkérdi valaki:ki vagy?mi az első ami eszedbe jut? a neved,nem? akármi legyen is a válasz.nos mióta ezzel a kérdéssel foglakozom már csak részben az.
a név...mi is a név egyáltalán?
véleményem szerint,a név a test cimkéje.itt le is záhatnám,de nézzük csak meg közelebbről:
napjainkban,már szinte mindenkinek több neve van,legyen az gyúny,ál vagy egyszerüen csak egy felvett név vagy becézés..olyan nevekről beszélek amin mások szólitanak,nem amikor valaki csak ugy rád szól,hogy:hé,te izéke..stb. nézzük csam meg a saját példámat:
FeAnornak is hivnak,illetve többnyire én hivom igy magam,mert senki nem tudja kimondani,helyesen es megjegyezni sem,de jo paran tudjak,hogy igy neven magam.ezt a nevet én adtam magamnak,mert akartam egy újnevet,kellet valamivel kitudom fejezni magam,azt amit belul erzek,nem akatam,hogy megrtsen es aztsem hogy lfogadjanak,csak szuksegem volt rá,hogy magam számára különleges legyek és nekem ez akkoriban pont eég is volt.e név John Ronald Reuel Tolkien agháyból született és az egyik legnagyobb tünde őst hivták,de nem emiatt,hanem a jelentése miatt: a tűz szelleme. akkoriban lobogott fel bennem az amitől igyazán nem tudok egyhelyben maradni és kell valami mindig,pont mint Anarchianak vagy legalabbis hasonlóan.
[nihil]nek is hivnak,szerintem valamennyien tudjátok,hogy ez semmit jelent,pontosabban totális ürességet.ezt a nevet is magam adtam,először is azért,mert a FeAnort senki sem tudta kiejete es kimondani sem,mas rsz meg meg kezdődött a pank korszakom és mindenkinek volt valami nick-je nekem is kellett egy.rengeteg Junkies-t hallgattam és akkor volt is nekem amolyan "keserűen édes idill nihil"ami néha előjön és örülök,mert olyasmi ami nem mindig van és hiányzik.amúgy is az a csendben ülős srác voltam mindig is aki bölcsen hallgat,hogy ne szólben valami sületlenséget,meg vagány is volt meg ilyenk,igy azóta is ismernek még páran.
Kockáshómaci ez viszont egy név,amit kaptam és csak egy valaki szólít így és ezért különleges.egy időben téli kabát hiányaban pár pulcsiban és egy olyan igyazi kanadaifavágó ingben mászkáltam ami még zól is.kicsit nagyobnak tüntem benne,ez és oár verekedést sikerült is elkerülni,mert megilyedtek tőlem...tőlem?pedig én igazán jó szándéku ember vagyok...no..mindegy...lényeg,hogy ezen azon a télen találkozam a egy virággal akinek sokszor őriztem az álmát,nálam elbujhatott egy kicsit a világ elől.Ő egy zahír...nekem, van több is,de ő egy azok közül akikre nap mint nap gondolok....
Sütiii, ez a nevem amely valaha,egy szerelemből született vagy nem is tudom,de rajtam maradt és csak Ő szólít így...
A Fantasztikus4esben csak bakterfiunak hívnak,ezt onnan,hogy édesapám vasutas,szóval ha valakinek kellett vonat indulási időpont akkor én feleltem/felelek érte,ezt sose értettem,mert az elviran ugyanugy meg lehet nezni,mind1,sott volt hogy meg jegyet is en vettem:)a "mittom en hogy kel itt jegyet venni" kijelentesek miatt,de nem gond mindig szivesen tettem:)
van egy lány aki szépszeműfiunak hiv,pedig sohan em beszlegettunk igaz es csak ritkan futunk ossze,de mindig moslyog ram es tudom,hogy enm akr semmit es tulajdonkepp en sem akrtam tole soha semmit....
a szuleimtől kapott bacéző neveket inkább nem sorolom fel,de lenyeg hogy édesanyám mindig keves és aranyos nevekkel illetett és édesapámpedig mindig ugy becézett mint az öccsét,de hármunk közt ez mindig is igy ment(márt apám,az öccse meg én).
a kisherceget,már nem emlékszemkimondta rám elsőnek,de szerettem olvasni a könyvet és idézni belőle és szerttem elvonulni és egyedülleni "a kis bolygómon"
most több becenevem nem jut eszembe,bár teny,hogy sokan neveztek már ahogy jól esett nekik és volt aminek örültem és voltaminek,de a fent említettek ragatdtak meg bennem.
Utoljára hagytam azt a nevet amellyel akkor cimkéztek fel, amikor megszülettem és amikor meghalok "szerencsés estben" ez a név fogja jelölni az én testemet:Máté.
ez a név héber eredetű és azt jelnenti: Jahve ajándéka.
szóval mi is az eddigi konklúzió?
kapunk egy nevet(vagy kettőt,kinek hogy),amikor megszületünk és kapunk sok más nevet egész életünk közben(akár tudunk róluk akár nem). Véleményem szerint az név amelyet születésünkkor kapunk jelőli meg a testünk és az összes többi a jellemünk,tehát befolyásolják az életünk.
Úgy vélem minden egys névvel gazdabbak lesznük valamilyen tekinteben.
Tehát igaz az,hogy a név a test cimkéje,viszont a NEVEK a lélekééi.Mellesleg különböző sprituális felfogások szerint(amiket közül sokat én is osztok) a léleknek van neve,amit eberen nyelven nem lehet kiejteni,és amit a leszületéskor elfeljtünk az összes eddigi életeinkben szerzett tapasztaltainkkal és élményeinkkel egyetemben és csak a fizikai halálunk után kapjuk vissza az aktuálisakkal egyetemben.
Az hogy a születésünkkor kapott névnek mi az eredete és a jentése a napjainkban szerintem már vajhmi keveset számit,de nem is baj,mert ugy szólittatjuk ahogy tetszik vagy ahogy nemtetszik, nemigaz?:p De,hát akkor meg...
tehát a főkérdést át kell értékelnünk a havalódi választ akrjuk tudni ami bonyolult ugyan és megfogalmazni sem lehet,de valahol belül mindenki tudja választ és az fontos.
végső konklúzió: véleményem szerint nincs helyes kérdés és nincs helyes válasz ebben témában, csak érzés van, amit nem kell bizonyítanunk senkinek,mert egyedül a mi dolgunk csak,hogy "kik(vagy mik?) vagyunk" valójában és úgy számolunk el vele ahogy helyesnek érezzük.